MÉSE Stratégia

mese-strategia-2010-2014-pdf

Szöveges formában:

A Magyarországi Éjféli Sportbajnokság Egyesület

Stratégia

2010-2014

Holdsugár program –Pörögj velünk!

 2010

 Tartalomjegyzék:

 

  • Stratégiai célok és prioritások

         1,       Integráció

2,       Finanszírozási háttér bővítése

3,       A MÉSE 3 fejlesztési prioritása:

a,       tagszervezetek növelése, új klubok nyitása

b,       verseny rendszer, versenyek megrendezése, verseny naptár,

versenyeken  való részvétel, szurkolási szabályok

c,        kommunikáció

  • MÉSE történelem
  • Hitvallás
  • Küldetés
  • MÉSE fejlesztési feladatai, további céljai
  • Cél és tevékenység meghatározása
  • Alapelvek
  • Az egyesület felépítése, erőforrások
  • A tagszervezetek munkájának értékelése
  • Források biztosítása
  • Marketing stratégia (Veress Ágnes)

 

 

 

 

Nincs semmi hókuszpókusz. Mi egyszerűen csak itt vagyunk, társaságnak, családpótlónak.”

Dr. Faragó Sándor

 

 

 

Kik vagyunk? Mit akarunk?

„A Magyarországi Éjféli Sportbajnokság Egyesület hátrányos helyzetű fiatalok szabadidős tevékenységét szervezi, éjszakai sportklubokat működtet azzal a céllal, hogy hétvégén éjjel ne az utcán csellengjenek a 12-25 év közötti fiatalok. Jellege: párkereső, családpótló, szórakoztató, életmódformáló szociális sport- és játékklub A kábítószerrel és az alkohollal való ismerkedés helyett, lehetőséget nyújtunk arra, hogy a sportban mérjék össze erejüket a kamaszok.”

 

Stratégiai célok és prioritások

 

1, Integráció (erőtér növelés)

Taglétszám emelés, tagszervezetek számának növelése, a „Holdsugár Program megismertetése, elfogadása széles körben mind döntéshozói és végrehajtói szinten is.

 

Stratégiailag fontos, hogy taglétszámunkat, mely jelenleg 43 főből és tagszervezeteinknek számát mely jelenleg 45 szervezetből áll (és további 10 szervezet határon túl), megnöveljük.

Taglétszámváltozás 2005 óta: kis mértékben növekszik 31 fő volt 2005-ben

Tagszervezet változás 2005 óta: 25 szervezet működött 2005-ben

A létszámnövekedésen kívül kiemelt fontosságú, hogy a tagok, és szervezetek ismerjék egymást, legyenek kapcsolatban egymással. További stratégiai cél, hogy a „Holdsugár Program”-ot minél szélesebb körben megismertesse az egyesület. A program elterjesztése, megismertetése nemcsak a végrehajtói szintéren, hanem helyi önkormányzati és miniszteriális szinten is rendkívül lényeges.

 

2, Finanszírozási háttér bővítése

Pályázás (önálló, közös vagy konzorciumi), magántőke bevonása, egyéb nem pénzügyi támogatás

  • Pályázás:

Az egyesület és a tagszervezetek munkájának segítésére pályázatfigyelési és pályázatírási mechanizmust szükséges kialakítani. Együttműködve a tagszervezetekkel, rendszeres pályázati tevékenységre van szükség! Pályázati forrásokból új projektek megalkotása létfontosságú, a MÉSE elismertsége, tekintélye sikeres pályázatokkal növelhető! Azonban az új projekteknek szigorúan kell kötődnie a MÉSE Alapszabályában meghatározott illetve a konferenciákon elhangzott célokhoz. Különös figyelmet igényelnek a nemzetközi, határ menti együttműködések, projektek. A pályázatok megírása, intézése pályázati céggel, cégekkel történhet.

Pénzügyi források általánosságban: helyi, megyei, országos, nemzetközi pályázatok.

 

  • Magántőke bevonása:

Meg kell keresni azokat a személyeket, illetve szervezeteket, vállalatokat, vállalkozásokat, akik valamilyen formában érintettek lehetnek a MÉSE által meghatározott programban. (csellengő fiatalok, kábítószer prevenció, asztalitenisz sportág, pékség, sportbolt stb…) Ezek a személyek, szervezetek, cégek, néhány alkalommal támogathatják a szervezetet különböző nagyságrendű forrással. A megkeresett személyeket célszerű bevonni a klubéletbe, valamilyen szinten érdekeltté is lehet őket tenni a cél érdekében.

 

  • Egyéb támogatási lehetőségek:

A programot illetve a szervezeteket természetbeni juttatásokkal is lehet támogatni. (ajándékok, sporteszközök, étel, ital, stb…)

A szervezeteknek ha alkalmasak rá, akkor az 1%-t is gyűjteni kell.

 

A támogatások megszerzéséhez a szervezetek felhasználhatják a MÉSE plakátot, szórólapot, újságot, egyéb kiadványt, honlapot, a szervezet vezetőit.

Stratégia a támogatás megszerzéséhez:

  • pontosan tudni kell, hogy kivel került kapcsolatba,
  • hivatkozni kell az eddigi támogatókra, támogatásokra,
  • hivatkozni kell az eddigi eredményekre,
  • lelkesen kell képviselni az ügyet, programot,
  • fel kell ajánlani az együttműködést,
  • a legkisebb támogatást is meg kell köszönni az esemény után,
  • meg kell hívni a programra akkor is ha nem tudott adni támogatást,

 

3, A MÉSE 3 fejlesztési prioritása:

 

  1. a) tagszervezetek növelése, új klubok nyitása:

Egyik fontos prioritás, a tagszervezetek számának növelése. Az újonnan induló kluboknak alapvetően a „saját lábán” kell elindulnia, a MÉSE csak segítheti őket az elindulásban máshonnan szerzett forrással, illetve a tapasztalatok és alapvetések átadásával.

Szükségletek a klub nyitáshoz és működéshez:

  • Helység és eszközök a programhoz

Feltétlenül szükséges tényező a minimum két pingpongasztallal felszerelt helyiség. Minden további helység és eszköz növeli a hatékonyságot és az élményt. A maximum méret a tornaterem, annál nagyobb helyiség, például sportcsarnok, nem megfelelő a MÉSE céljainak, hiszen alapvetően ebben az esetben nem jöhet létre a „családpótló kis közösség”. A pingpong asztalokon kívül, lehet még csocsó asztalt és darts táblát bevonni a programba. Ha tornaterem áll rendelkezésre, több szempontból kerülni szükséges a labdarúgást. (elhalványul a pingpong, balesetveszélyes, és konfliktussal teli ez a sportág)

  • A programban résztvevő segítők

Fontos, hogy legyen egy főszervező, aki az adminisztrációt bonyolítja, és képviseli a klubot minden szinten. Neki nem szükséges minden pénteken és szombaton részt venni a rendezvényeken, az ő feladata a működés zavartalan biztosítása. A „fronton” szolgáló segítők száma három és öt fő között lenne ideális, ami a klub nagyságtól függhet, mert kisebb társulatnál elég egy fő alkalmanként, a nagyobbaknál szükség lehet több emberre is. Nem árt, ha a hétvégék között egy-két hét kimarad, mert nem lehet elvárni senkitől, hogy minden alkalommal ő legyen a programfelelős. A segítők végzettsége nem szempont, bár nem baj, ha van némi affinitása a sporthoz, ifjúsághoz és esetleg a problémák helyes kezeléshez. Feltétlenül fontos, hogy a segítők abszolút önkéntesen, elhivatottságból jöjjenek, ne a munkáért kapott óradíj számítson. Ha ebbe az irányba mutatnának tendenciák, akkor változtatni kell a személyeken.

  • Résztvevő gyerekek

Akik nélkül ugye a program felesleges, azok a résztvevő gyerekek. A fiatalok összetétele függhet a település nagyságától, azon belül a klub elhelyezkedésétől is. Más személyek járnak a nagyvárosban és mások a kis faluban a programokra. Függhet a klub helyszínétől is, mert az iskolában tartott bajnokságokra többen jönnek el az iskola tanulói közül, mint mondjuk egy családsegítő rendezvényére. Nincs különbség gyerek és gyerekek között, mert a mai világban, ebben a korosztályban minden fiatal veszélynek van kitéve, és a Holdsugár határozottan állítja, hogy a program prevenciós jellegű, tehát a már drog-, és egyéb problémában elsüllyedt fiatalokkal nem tud mit kezdeni. Így tehát bárki lejöhet a klubokba, aki a szabályokat elfogadja és betartja.

 

  1. b) verseny rendszer, versenyek megrendezése, verseny naptár, versenyeken való részvétel, szurkolási szabályok: (helyi-régiós-országos-nemzetközi)
  • lebonyolítási rend:

A MÉSE illetve a „Holdsugár Program” elindulásakor lényegesen kevesebb klub volt és kisebb volt a résztvevők közötti különbség. Így alapvetően egy versenyen mindenki játszott mindenkivel és a végén volt egy győztes. Később az indulók ketté lettek osztva és lett külön fiú és külön lány kategória, majd újabb osztódás következett, és bevezetésre került a kicsik és nagyok kategóriáját. Ezt követően, újabb kategóriák lettek bevezetve: alsós, felsős, középiskolás, felnőtt, „profi” külön fiú, lány kategória. Miután az indulók játéktudása és korosztálya szélesebb lett be kellett vezetni az alacsonyabb korosztályban is a haladó kategóriát. A MÉSE és a Holdsugár Program egyik célja, hogy minél több gyereknek legyen sikerélménye, így nem baj ha többen mennek haza éremmel, díjjal.

A felnőtt és haladó kategóriáról a következő megállapodást fogadta el az elnökség: azok a személyek, akik ebből a mozgalomból nőttek ki, és rendszeresen lejárnak a klubjainkba, illetve azok, akik kísérik a gyerekeket a versenyre, (csapatkísérők, szülők) ha van játék lehetőség elindulhatnak a versenyeken. Azok a személyek, akik nem tartoznak ebbe a kategóriába, nem indulhatnak el a MÉSE által finanszírozott versenyeken. A versenyekre való nevezéseket a csapatvezető adhatja le a szervező klubvezetőnek.  Ez utóbbi három réteg (kiöregedtek, kísérők, családok) nem az elsősorban lévő célközönség, hanem a MÉSE-nek eszköz, hogy a tényleges célközönségnek példát tudjon mutatni. A gyerekek látják, hogy ha lejárnak a klubokba, versenyekre, akkor ezt megtehetik a későbbiekben is, nem szégyellni való a pingpong verseny, még apukák és anyukák is játsszák.

Ajánlott lebonyolítási rend:

A 3 felnőtt kategória (férfi, női, haladó) lebonyolítási rendje „vigaszágas tábla” rendszerű a legjobb 8-ig, (vagy 4-ig) utána a döntő teljesen egyenes kieséses rendszer. Ki lehet emelni az erősorrend ismeretében az első 1-4 főt, és ha van idő, akkor a mérkőzések tarthatnak 3 nyert szettig.

–     Minden alkalommal, a gyerek kategóriával kezdődjön a verseny az összes asztalon, és a felnőttek addig nem állhatnak asztalhoz, amíg van fiatalabb korosztályú csoport, akik még nem játszottak.

–     A felnőttek addig segítsenek a számolásban, lebonyolításban. (Minden klubvezetőnek ki kell jelölnie a csapatából 1-2-3 felnőtt segítőt, akik segít a szervezőknek a lebonyolításban.

–     2-3 korosztályonként a döntőt egyszerre kell lejátszani, kiemelt asztalon, bíróval, hangosan számolva az eredményt, úgy hogy addig a verseny többi résztvevője nem játszik. (Maximum 2 alkalommal lehet és kell így megszakítani a versenyt) Amikor vége van a 2-3 döntőnek, akkor kerüljön sorra az ő eredményhirdetésük. A cél, hogy mindenki őket nézze és ünnepelje!

–     A verseny megnyitásakor a lebonyolítási rendet ismertetni kell, illetve lehetőség szerint a verseny meghirdetésekor a honlapra már a tervezett is felkerülhet. (különösen a felnőtteké, hiszen azt nem nagyon kell megváltoztatni)

–     A nevezést a csapatvezetők adják le a szervezőknek, külön kategóriákra bontva az indulókat.

–     Be kell vezetni a kisebb korosztályban is a haladó kategóriát.

 

Abban az esetben, ha nagy létszám indul el a versenyeken, csak 1 sportágban (csocsó vagy pingpong) lehet elindulni. Ezen kívül is, csak akkor indulhat el a versenyző 2 sportágban, ha a két sportágat egy légtérben rendezik meg.

A versenyeken a lebonyolítást nem lehet sürgetni, a szabályokat csak nagyon indokolt esetben lehet megváltoztatni verseny közben. (A cél: minél több játéklehetősége biztosítása a fiataloknak.)

A versenyeken a „saját” gyerekeket koordinálni kell, felügyelni kell rájuk. Ha őt szólítják, akkor ne a lebonyolító keresse, hanem a klubvezető.

 

  • versenyrendszer, versenynaptár:

A MÉSE célja, hogy kiszámítható, egyenletes versenynaptár kerüljön kialakításra. Ennek érdekében folyamatosan, egyenletesen elosztva -a nyári hónapokban is- szükséges a versenyek megtartása. Lehetőség szerint egy időben csak egy helyszínen legyen verseny. Továbbá a klubok minden évben azonos időpontban rendezzék meg az egymást követő években a versenyeiket. Az év elején meg kell jelentetni az év közben megrendezésre kerülő versenyek hozzávetőlegesen pontos időpontjait és helyszíneit.

 

Javaslat az országos versenyekre 2011-től:

–     Sirály kupa: Újpest, tanév vége, kábítószeres világnap június 26.

–     Salgóbánya: Zagyvaróna, július vége, augusztus eleje

–     MÉSE, Holdsugár OB: Csömör, tanév eleje, szeptember vége

–     Emődi Ibolya emlékverseny: Salgótarján, november vége

–     Dr. Faragó Sándor emlékverseny és évzáró verseny: Szentendre, december közepe

A régiós versenyek nem lehetnek egy időben az országos versenyekkel, de lehet egy időben több régiós versenyt is rendezni.

 

  • Szurkolási normák:

A „Holdsugár program” versenyei nem a hagyományos értelemben vett sportversenyek. Nem véletlenül hívják ennek a programnak a támogatási keretét halmozottan hátrányos helyzetűek sportjának a programot pedig szociális sportnak. Ebből következik, hogy a versenyeken induló fiatalok sem a lelkileg sem testileg nem tökéletesen felkészített sportolók. Nagyrészt az induló fiatalok valamilyen részképesség zavarban szenvednek, és az élet más területén már biztosan volt kudarc élményük. Egy hagyományos sportversenyen elfogadható, hogy hangosan, a másikat zavarva szurkoljanak egymásnak a társak, de a MÉSE versenyein induló fiatalnak ez csak egy újabb kudarcot jelenthet.

 

  1. c) kommunikáció (újság-honlap-megjelenés)

A MÉSE saját kiadványa a HIRPONG időszakos kiadvány. A célja az, hogy negyedévente megjelenjen, de ezt csak pályázatból lehet finanszírozni. A kiadvány célközönsége a „Holdsugár Program”-ban részt vevő fiatalok, segítők, továbbá a program körül tevékenykedő támogatok, döntéshozók, önkormányzatok, minisztériumok, és egyéb szervek.

A MÉSE honlap (www.holdsugar.hu) használói a programban résztvevő személyek, klubok, klubvezetők. A honlapnak tájékoztatást kell adni az aktuális eseményekről, beszámolóknak kell megjelennie a lezajlott programokról, (szöveges, képes), versenynaptár funkcióval kell rendelkeznie, továbbá biztosítani kell különböző szinteken a hozzáférést a programban résztvevőknek, lehetőséget kell adni a dokumentumok feltöltésére, fórum funkciónak kell működni, meg kell jelennie támogatók logójának illetve linkjének. Ezen kívül a meg kell jelennie az elérhetőségeknek, és a támogatásoknak, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentumoknak is kell szerepelnie rajta. Továbbá számos egyéb információnak kell szerepelnie a honlapon. (konferenciák, történelem, szakma, eseménynaptár, galéria, HIRPONG internetes változata)

 

MÉSE történelem:

Évekkel ezelőtt V.Standyfer, egy Marylandban élő szociális munkás -tanulmányozva az éjszakai életet- arra lett figyelmes, hogy leginkább a sötétedés beállta után virágzik a fiatalkorú bűnözés és a kábítószer-kereskedelem. Nem nézte tétlenül a gyerekek elkallódását, barátaival összefogva hamarosan éjszakai kosárlabda-mérkőzéseket szervezett az utcán csellengők részére. Az eredmény minden várakozást felülmúlt, egy év alatt a régióban a felére csökkent a fiatalkorú bűnözés, két éven belül pedig az Egyesült Államok csaknem mindegyik tagállamában működtek már hasonló sportklubok. dr. Faragó Sándor gyermekorvos és -pszichiáter szakorvos elhatározta, hogy megpróbálkozik valami hasonlóval Magyarországon is, ám az amerikai példától eltérve a kosárlabdázás helyett asztaliteniszezni hívta a fiatalokat. Az első, az Óbudai Klub 1993-ban alakult. Azóta nemzetközivé vált a mozgalom és a határon túl is működnek klubok. Az Egyesületet 1999-ben azért alakult meg, hogy az immár országos hálózatként működő klubokat összefogja, tevékenységüket segítse és koordinálja.

 

Hitvallás:

A MÉSE tagjai hiszik, hogy a „Holdsugár Program” hatékony, élet és működő képes!

A MÉSE tagjai hiszik, hogy van más lehetőségük a csellengő fiataloknak, mint a csavargás!

A MÉSE tagjai hiszik, hogy kooperációs tevékenységükkel jelentős segítséget tudnak adni, az alkohol és a kábítószer elleni küzdelemben!

A MÉSE tagjai hiszik, hogy a programban részt vevők akár rövid távon is pozitív változást tudnak felmutatni életvitelükben, tanulmányaikban, és emberi, társas kapcsolataikban!

A MÉSE tagjai hiszik, hogy tudnak tenni az esélyegyenlőség megteremtésében, és az egymás elfogadása ügyében!

A MÉSE tagjai hiszik, hogy a program, mind a szabadidő hasznos eltöltésében, az egészséges életmódra szoktatásban, mind a bűnmegelőzésben fontos szerepet játszik.

A MÉSE tagjai hiszik, hogy a nincs rossz és alkalmatlan gyerek!

A MÉSE tagjai hiszik, hogy a Holdsugár Program „úgy terjed el mint a nátha” (Dr. Faragó Sándor) és minden településen megalakul a MÉSE-Holdsugár klub

 

Küldetés:

A MÉSE tagjai, illetve a Holdsugár Programban részt vevő személyek, segítők, támogatók együtt tevékenykednek azért a célért, hogy minél több helyszínen, minél több fiatal töltse el a veszélyeztetett péntek és/vagy szombat estéjét, biztonságos, kulturált helyen, Ezeken a helyeken sporttal, elsősorban asztalitenisszel és egyéb játékkal, versenyekkel alakítják ki a családpótló kis közösségeket.

A MÉSE az éjszakai sport bajnokságok, versenyek fő érdekképviseleti szerve.

A MÉSE a tagjaival, tagszervezeteivel, és egyéb támogatóival, a tagszervezetek közötti kapcsolatok megerősítésével, kooperációkat fejlesztő szervezetté kíván fejlődni.  Továbbá a tagszervezetek tagjai közötti kapcsolat építésében szerepet akar játszani. (versenyek szervezése, klubok közötti találkozók létrehozása)

A „Holdsugár Program”-ban résztvevő fiatalok életminősége, életkilátása javul.

 

MÉSE fejlesztési céljai, további feladatai:

  • Újabb településeken, városi kerületekben további klubok beindítása,
  • Nemzetközi kapcsolatok bővítése,
  • Versenyrendszer szabályainak elfogadtatása,
  • Kiszámítható versenyrendszer kialakítása,
  • Honlap használatának fejlesztése,
  • Regionális központok kialakítása,
  • A HÍRPONG évenként minimum 4 alkalommal történő kiadása, és a kiadványok a megfelelő helyre való eljuttatása,

 

Cél és tevékenység meghatározása:

A Magyarországi Éjféli Sportbajnokság Egyesület (MÉSE) célkitűzése és az alapszabályban meghatározott célok szerint hátrányos helyzetű fiatalok szabadidős szociális sport tevékenységét szervezi, országosan koordinálja. Az éjszakai pingpong a legkülönbözőbb helyszíneken és a legkülönbözőbb munkatársak segítségével valósul meg. A helyszínek ennek megfelelően változatosak: művelődési ház, iskolai tornaterem, aula családsegítő, egyházi létesítmény stb.

 

Alapelvek:

  1. Díjmentesség
  2. Étkeztetés biztosítása
  3. Cigaretta-, alkohol-, drogmentes helyszín
  4. Esti-éjszaki nyitva tartás
  5. Rendszeresség
  6. Versenyzés+díjazás
  7. Sport jelleg

 

Az egyesület felépítése, erőforrások:

Az egyesületnek jelenleg nincs központi irodája. Az archív dokumentumok az egyesület elnökének lakásán kerülnek elhelyezésre. A folyamatban lévő ügyek iratai a gazdasági munkatárs lakásán működő irodában vannak és ebből az irodából történik a gazdasági irányítás. A helyszíneken felváltva történik a: szervezés, pályázatfigyelés- és írás, kapcsolattartás a tagszervezetekkel, programok szervezése és koordinálása, a tagszervezetek ellenőrzése, tanácsadás, reklám, PR szervezése, a honlap, irodai szolgáltatások, pénzügyi beszámolók elkészítése, könyvviteli feladatok ellátása, az egyesület adminisztrációja.

A MÉSE tagjai önkéntesek, akik a szabadidejükben díjmentesen szervezik a klubjaik életét.

Az egyesület egyesületi tagokból, 5 fős elnökségből, (elnök, elnökhelyettes, alelnök 2 tag) 3 fős felügyelőbizottsági tagból áll. Ezen kívül 1 fő gazdasági ügyintéző és egy pályázatíró cég segíti a munkát.

 

A tagszervezetek munkájának értékelése:

  • A 7 alapelv teljesítése,
  • A klub működési ideje,
  • A klub létszáma,
  • A klub részvétele más klub által szervezett eseményen,
  • A klub által szervezett programok, versenyek,
  • A bekért dokumentumok pontos elküldése,
  • A klub aktivitása,
  • Konferencián történő részvétel,
  • Médiában való megjelenés,
  • A MÉSE honlapján történő megjelenés, annak használata,
  • Más pályázatokon történő indulás,
  • Határon túli aktív kapcsolat.

 

Források biztosítása:

A MÉSE pályázatok útján tudja a tagszervezeteit támogatni. Minden lehetséges és a célnak megfelelő pályázaton elindul. A pályázatokat pályázat figyelő cég figyeli és dolgozza ki a pályázatot. A tagszervezeteknek önálló forrással is kell rendelkezniük. A tagszervezetek pályázatának felfedezésében, megírásában a pályázat író cég segítséget nyújt.

 

Marketing stratégia:

(Készítette: Veress Ágnes)
Jót kell csinálni és szimpatikusan kell eladni!

Ez a marketingstratégia tehát azért született, hogy meggyőzzön Benneteket, hogy amellett, hogy egy nagyszerű dolgot jól csináltok, fontos az is, hogy megmutassátok magatokat és pénzt szerezzetek. Továbbá kaptok némi útravalót is, hogy hogyan is kell ezt elkezdeni és sikerre vinni.

 

 

Miért sokkal fontosabb ez az egész, mint gondolnád?

 

A legtöbb emberben él az a gyermekkori elképzelés, hogy ha jól megtanulja a leckét, a tanító néni majd megdicséri. Ez már az iskolában sem működik száz százalékosan, a tanító néni gyakrabban dicséri meg azt a gyereket, aki nemcsak tanul, hanem szól is, hogy ő készült. Ráadásul, már a kisdiáknak sem „csak” a tudását, hanem a személyiségét is el kell adnia, szimpatikusnak is kell lennie. Ez egyébként gyakran nem okoz gondot, mert ha a nebuló tanult, alig várja, hogy valaki ezt észre is vegye. Van olyan kisgyerek, aki ilyenkor majd kiesik a padból, és ha ezt minden nap minden óráján megteszi, a tanár agyára megy, idegesíteni kezdi. A másik véglet, amikor egy-egy szégyenlősebb, csendesebb kislány alig észrevehetően jelentkezik, aztán zavarba jön, ha felszólítják, pedig tud mindent. Ami az iskolában történik, az tkp. az egyik legfontosabb képességünk lenyomata: azt látjuk, hogy el tudja-e jól adni egy-egy kisdiák az amúgy meglévő tudását. (Megnyugtató a tudat, hogy ez a képesség jól fejleszthető.)

 

Ez tulajdonképpen a marketing lényege: jót kell csinálni és szimpatikusan kell eladni.

 

Nem elég, ha a leglelkiismeretesebben dolgozunk és a legjobb tudásunk szerint, akár hatalmas munkával létrehozunk valamit, ha erről a világ nem értesül, semmit nem érünk vele. Evidenciának látszik, amit itt leírtam, mégis, a legtöbb ember csak elméletileg fogadja el. Még a tudományos életben is sokat számít az eladás képessége, nem is beszélve az üzleti életben a termékek piacra dobásáról. Nyilván sokunkban él a kissé őrült, bogaras tudósról elterjedt sztereotípia, aki felemás zokniban, zilált hajjal kutat valami után, és nem nagyon veszi észre a külvilágot, de az éhező művész szókapcsolat is erős és valós asszociációkat hordoz. És hiába a legnagyobb felfedezés vagy a legtökéletesebb műalkotás, ha senki nem veszi észre, értékelni sem fogja senki.

 

Nem véletlenül hoztam a művész és a tudós példáját, ugyanis a jótékonysággal foglalkozó civilek gyakran azt mondják: az energiáimat és a szabadidőmet áldozom arra, hogy – jelen esetben fiatalokkal pingpongozzak éjszaka (de persze a tevékenység behelyettesíthető, betegeket ápoljak, cigány gyerekeket felzárkóztassak, drogosoknak segítsek, időseknek bevásároljak stb.) –, ennél többre nem futja, és igazából nem is akarom magam reklámozni, hogy néz az ki, nem azért csinálom. Ezek az emberek szinte kivétel nélkül nagyon lelkiismeretesen dolgoznak és nagyon hasznos is, amit tesznek, én most mégis szeretnék arról meggyőzni mindenkit, hogy ez nem elég.

 

Több okból is szükség van arra, hogy fel is hívjuk a figyelmet az eredményeinkre:

 

  1. Általában fontosabb annál az ügy, hogy csak ilyen kicsi, helyi változatban végezzük. Terjedni viszont kizárólag akkor lehet, ha sokan tudnak rólunk.
  2. Előfordulhat, hogy szeretnénk még „ügyfeleket”, mi éppen kallódó fiatalokat találni (mások a cigány gyerekekhez, öregekhez, betegekhez stb. szeretnének eljutni), mert többet is tudnánk fogadni, valahogy tudatni kell velük, hogy létezünk, és égünk a vágytól, hogy pingpongozhassunk velük.
  3. Akármeddig nem lehet egyedül dolgozni, muszáj társakat találni. Ha „titokban” tesszük, nem hirdetjük mindenhol, egészen biztos, hogy a hasonlóan gondolkodó emberek nem találnak meg bennünket.
  4. Mindenkinek szüksége van arra, hogy elismerjék, amit csinál, még akkor is, ha jótékonyságból és meggyőződésből teszi. Ki dicsérne meg, ha senki nem tudja, milyen belevaló, jó fej emberek vagyunk?
  5. Hosszú távon semmilyen segítő szervezet nem tud teljesen ingyen működni, de pénzt is csak akkor lehet eredményesen szerezni, ha van híre az egyébként valóban hasznos és karitatív tevékenységünknek. (Például a mi szervezetünk éjszakai sportbajnokságokat szervez. Fontos nekünk, hogy minél többen tudjanak rólunk, egyrészt, mert akkor vagyunk sikeresek, ha minél több klub működik, másrészt, mert a működéshez szükséges pénzt is könnyebben megkapjuk, ha bármelyik pénzek fölött diszponáló potentátnak azonnal beugrik, kik vagyunk)

 

 

Röviden összefoglalva tehát: hiába vagyunk akár a legjobbak valamilyen területen, ezt meg is kell mutatni. Nagyon fontos, hogy valóban jónak kell lenni, tehát azt, amit csinálunk, a lehetőségekhez képest a legprofibban kell végezni, akár sportról, akár bármilyen egyéb civil tevékenységről van szó. Eladni amúgy mindent ugyanúgy kell és lehet is, akár a semmiért is adnak ki pénzt emberek, ha meggyőzik őket. Ám egyáltalán nem mindegy, hogy van-e valós tartalom a marketing mögött vagy lufi az egész, ami gyorsan kipukkad, és nem marad semmi.

 

A Holdsugár és a hungaroszaurusz

 

Tekintettel arra, hogy a Magyarországi Éjféli Sportbajnokságok Egyesülete önmagát, nem egy terméket igyekszik árulni, igazi, gyártott piaci szereplőről nem sok szó esik majd ebben a kis dolgozatban. Egy fantasztikusan sikeres tudományos példa azonban ide kívánkozik, annál is inkább, mert a tudós is önmagát, a saját felfedezését árulja.

 

Nemrégiben találkoztam dr. Ősi Attilával, a hazai dinoszaurusz lelőhely felkutatójával, akinek a nevéhez fűződik a hungarosaurustól kezdve az ajkaceratopsig az összes hazai dinoszaurusz lelet. A felfedezés tehát önmagában óriási, nem valami, a köznép számára felfoghatatlan – bár igen fontos – tudományos eredményről van szó, hanem valóban, a Magyarországon előkerült dinoszaurusz leletek mindegyikét ez a még most is csupán 30 éves fiatalember találta meg. Nem egyedül persze, hanem expedíciót vezetve. A legutóbbi, tavaly nyáron előkerült őslényről a tudományos világban állandó klubtagságot jelentő Nature magazin is hírt adott. De Attilát nem csak és kizárólag a kutatásai tették híressé, ő maga is nagyon kedvesen és szimpatikusan álladóan jelen van a saját történetében, nem álszerény, de nem is nagyképű, viszont mindent megtesz azért, hogy eredményeit azon az értéken kezeljék, ahová valók. Ha szükség van rá, sajtótájékoztatót tart, ha kérik, nyilatkozik, igyekszik színesen és érdekesen beszélni és bárkinek bármikor fölveszi a telefonját. Valószínűleg nem is tudatos megfontolásból, egyszerűen barátságos és kedves. Ma már a szélesebb közönség is ismerheti a nevét (igaz, szerencséje is van a beszélő neve miatt, hogy Ősi névvel pont őslénykutató lett, így könnyebb megjegyezni). Persze egy tudós hiába ismert a sajtóban, ő arra vágyik, hogy saját köreiben, a tudományos életben is hírnévre tegyen szert, ennek pedig leginkább az a módja, hogy sokat publikáljon megfelelő lapokban – és persze láthatóvá is tegye mindezt, ami ma már, az internet korában nagyon egyszerű. Minél nagyobb tekintélyű a folyóirat, ahol megjelenik, annál beljebb mehet a tudós az elit klubba. A Nature, ahol megjelent Attila írása, a legrangosabb természettudományos magazin. Ahhoz, hogy itt egy írás megjelenhessék, előrelátásra és előmunkálatokra van szükség. A fiatal tudós már évek óta együtt dolgozik angol anyanyelvű és ismert kutatókkal. Így a cikk, amit a szerkesztőség kapott, anyanyelvi színvonalon íródott és megfelelő nevek működtek közre.

 

A tudomány berkeiben is, akárcsak a civil világban, van, aki szerint helyes, ha a tudós szerény és csak a munkájának él, és visszatetsző, amikor úgymond „dicsekszik” az eredményeivel, de e fölött a szemlélet fölött már eljárt az idő, ma már az álszerénység nem jön be.

 

És hogy mi köze mindennek hozzánk? Ugyanezt kell tennünk. Nagyot és jót csinálni és megmutatni. A fiatal tudós nagy dolgot fedezett fel, de a Holdsugár célja sem nevezhető jelentéktelen, kisstílű apróságnak. És jól is csináljuk. Fontos az is, hogy jelen legyünk a saját történetünkben. Az összes elemzés azt bizonyítja, hogy kell egy arc, egy személy, akinek története van, aki felvállal egy ügyet, aki lehet szimpatikus és megszemélyesíti az egyesületet. És amit még megtanulhatunk a dinók megtalálójától: látszani is kell, ami a honlapot, a közösségi oldalakat és a sajtót jelenti. De tovább fűzve a hasonlóságokat, ugyanilyen fontos, hogy a megfelelő kapcsolatokat kiépítsük mi is. Ha tehát általánosságban kell megfogalmazni, hogy mik legyenek az egyesületi marketing pillérei, akkor a következőket kell szem előtt tartani:

  1. Jól végzett munka
  2. Legyünk jelen a sajtóban (neten, közösségi helyeken, újságban, rádióban, tévében), lehetőleg megszemélyesítve
  3. Ki kell építeni a megfelelő kapcsolatokat
  4. Kitartás

 

Mit is kell pontosan tennünk?

 

Kicsit olyanok vagyunk, mint a Karinthy írásban, hogy mindent kétszer mondunk. Az összes feladat ugyanis kétszintű: minden tennivalót meg kell fogalmazni helyi szinten, egy-egy klubra lebontva, és országosan is. A szervezet is jó, ha ilyen, tehát szerencsés, ha minden klub önmagában is egy civil szervezet, akkor több lehetősége nyílik, mintha csupán a MÉSE emlőiből táplálkozik. Tehát minden klubnak külön-külön és az egyesületnek egészében át kell gondolnia a következő pontokat:

 

  1. Jónak kell lennünk. Erre nem érdemes sok szót vesztegetni, azok vagyunk. Az, hogy hétvégén éjszakánként sportolási lehetőséget teremtünk zömében hátrányos helyzetű kamaszoknak, és ezzel egyben néha kaput is nyitunk a versenysportba, van, aki számára nagy lehetőség, de nevelési szempontból mindenkinek fontos. Most csak érintőlegesen megemlítem, hogy a sportnak minden szempontból (szociális, egészségügyi, személyiségfejlődés stb.) nagyszerű a nevelő hatása, ráadásul gyakran mi vagyunk a folt a szociális hálón, pl. amikor az éhes kiskamaszokat megetetjük, de drogprevenciós szerepünk is óriási. A cél tehát megfelelően fontos és jó. A háttérmunka jelentőségét sem szabad azonban lebecsülnii. A pontos és megfelelő adminisztráció, a pályázatok határidejének betartása és a számlázás rendben tartása ma már nem érdem, hanem a működéshez szükséges alapkövetelmény.

 

  1. Meg kell fogalmazni, hogy ki a célcsoport 1.. Kik azok, akik lejárnak valamelyik klubba vagy szeretnénk, ha éppen ők járnának oda? A célcsoport nem minden klubban azonos, van, ahol kimondottan hátrányos helyzetű, a bűnözés perifériáján billegő gyerekek pingpongoznak, máshol éjszakai családi program a sport, ahol az apák a gyermekükkel való kapcsolattartás egyik terepének tekintik az ütögetést, de olyan egyesület is akad, ahol enyhén fogyatékos gyerekek játszanak. Nem kell félni annak kimondásától sem, ha valahová főleg cigány származású fiatalok járnak. Néha a lányokra kell koncentrálni, mert a fiúk maguktól is szeretnek sportolni, viszont szívesebben maradnak sokáig, ha lányok is vannak a láthatáron. Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogyan érhetjük el tagjainkat, világossá kell tenni, hogy kik ők.

Összefoglalóan: mindenütt a tizenéveseket és a fiatal felnőtteket látjuk szívesen, úgy 12 és 24 év között. Nem kell divatosnak és kigyúrtnak lenni, átlagos vagy akár deviáns gyerekeket is várunk, akik magányosak és társaságra vágynak. Klubjainkba nagy többségében fiúk járnak, akik szeretnek sportolni és versenyezni, versengeni egymással.

 

  1. Meg kell fogalmazni, azt is, hogy hol található az a célcsoport 2, akitől pénzt vagy a létfeltételeink megteremtését reméljük. Itt jóval egységesebb a kép. A klubok helyben az önkormányzatokra, civileknek pályázatot kiíró szervezetekre, helyi vállalkozókra és a MÉSE központra gondolhatnak, az egyesület pedig nagyobb léptékű szervezetekre, pl. sportszergyártókra, külföldi pályáztatókra, és tekintettel a közhasznúságra és arra, hogy valódi tömegsportot valósítunk meg, állami pénzekre is.

 

Helyi szinten a Holdsugár több önkormányzati problémára is válasz lehet. A legtöbb településen zavarja a lakosokat és a képviselőket is a csellengő, jó esetben semmit tevő, de időnként rongáló fiatalok látványa. A gyerekek hétvégén sokszor isznak is, és unalmunkban bosszantják a felnőtteket. A helyi klub jó és valóságos megoldást kínál ezekre a problémára, ezért az önkormányzatok nagyon gyakran partnereink, általában egy tornatermet vagy valamilyen fűtött aulát bocsátanak rendelkezésre ingyen.

A helyi vállalkozók is sokszor segítenek szívesen. Ha ugyanis valaki megteheti, általában szeret jót tenni, és ha mondjuk a falusi pék látja, hogy a gyerekek megeszik a megmaradt kenyeret és süteményeket, elég kevés beruházással büszke lehet önmagára, ráadásul nagyobb megbecsülésre tesz szert a faluban is, természetes, hogy adakozó kedvű lesz.
A családsegítők is gyakran szívesen segítenek a létfeltételek megteremtésében, de sokszor még a segítőket is ők adják. Azért, mert az éjszakai sport az ő problémáik közül is kettőt megold. Az egyik, hogy a veszélyeztetett kiskamaszt jó helyen tudják este, szem előtt van. A másik kommunikációs probléma, amikor a fiatal ellenséges vagy nem áll szóba a családsegítő munkatársával, akkor egy-egy komolyabb pingpongmeccs csodát tehet, játék közben magától értetődően és nem erőltetetten kialakul valamilyen kommunikáció.

 

Az országos egyesület, a MÉSE bizonyos tekintetben az állam számára is a legjobb megoldás. Évek óta probléma ugyanis a tömegsport Magyarországon, folyton beszélnek róla, mégis, egyre inkább a tehetős családok kiváltságává válik, hogy sportolni járjon a gyerek. A szegény és tehetséges fiatalok felkarolására ma már egyáltalán nem képes a rendszer. A mi egyesületünk ugyan ezt az egész kérdést nem oldja meg, de egy részét igen, és ebben mi vagyunk az egyedüliek az országban. Ez egy alulról szerveződő valóban működő hálózat, ami éppen ezért nagyon értékes. Viszonylag kisebb pénzbefektetéssel jóval látványosabb eredményeket tudunk felmutatni, mint a hagyományos sportegyesületek. Valódi tömegsportot csinálunk, és a szegény, hátrányos helyzetű gyerekeket boldogan fölvesszük. Kevesebb pénzből működünk, mint a többi egyesület, mert a rezsire szinte sehol nem kell költeni, ingyen befogadnak bennünket, és más pénzforrásunk is van az állami pénzen kívül. Összességében tehát a befektetett összeghez képest jóval látványosabb eredményt hozunk.

 

Mivel a civil pénzek szétosztásában is kiemelt cél szokott lenni a hátrányos helyzetű fiatalokkal való foglakozás, érdemes figyelni a pályázatokat is.

 

  1. Termékünk pozícionálása. Ez tulajdonképpen egy egyesület esetében az image. Mi legyen az a dolog, amit az emberek majd kiemelnek, ha rólunk kérdezik őket? Ha már egyszer kialakult és megismerték, a pozícionálás tényleges helyzetén a legnehezebb változtatni, olyan ez, visszatérve az iskolai példához, mint amikor valakit elkönyvelnek jó vagy rossz tanulónak. Nagyon fontos tehát eldönteni, hogy mit akarunk sugározni magunkról. De persze egy ilyen nagy egyesület esetében ez a kérdés ugyanolyan bonyolult, mint a célcsoport1 meghatározása. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy nyírségi kis faluban, ahol mondjuk a református pap a klubvezető, egészen más image-re van szükség, mint például Újpesten. De vannak azért közös, általánosítható vonások, melyeket, ha az összes klub és maga az egyesület is állandóan hangsúlyoz és szem előtt tart, akkor kialakulhat egy egységes kép. Tehát néhány közös többszörös, ami mindenhol jelen van:
  2. Dinamizmus, életerő, mozgás
  3. Fiúk, fiatal férfiak versengése, versenye
  4. pingpong (ez hangsúlyos, ez a fő tevékenységünk)
  5. Kitörési pont hátrányos helyzetűeknek

Amikor tehát valamelyik klub reklámhadjáratba kezd, jó, ha hangsúlyozza ezeket az elemeket, és nem mondjuk az egészséges életmódot emeli ki. Ha az összes klub és az országos egyesület is tartja magát ehhez, akkor hamarosan kialakul egy egységes, vonzó kép, olyan fiúkról, akik pingpongban mérik össze az erejüket. A valóság nem azonos ezzel a képpel. Kifejezetten szeretjük ugyanis a dagikat is, akik leginkább a számítógép előtt ülnek és természetesen igazi deviánsokat is felvállalunk. Ám, mivel a környezet az ilyesmitől idegenkedik, valószínűleg nem pont ezt a képet jó sugározni magunkról.

 

A lényeg a gyakorlat – reklám, marketing, kommunikáció

A marketingkommunikációs stratégia meghatározza, milyen módon kívánunk a célcsoportjainkhoz eljutni, szólni. Ez köznyelven reklámstratégiát jelent.

Mivel két célcsoportunk van, az egyik, akiken segítünk, a másik, akiktől azt várjuk, hogy ezt megteremtsék, részben természetben, részben pénzben, két részre kell bontani a kommunikációs stratégiát.

Amikor a fiatalokhoz szólunk egy-egy településen, városban, akkor az a célunk, hogy megismertessük velük, hogy a közelükben létezik éjszakai sportklub, és rávegyük őket, hogy vegyenek részt az életében. A település nagyságától függ, hogy mennyit kell ehhez dolgozni a klubvezetőnek. Ha már működik a klub, akkor az a feladat, hogy megtartsuk a látogatóinkat és még újakat is szerezzünk.

Fiatalok megszólítása:

–        Egy apró faluban elég szólni pár gyereknek, és azonnal elterjed a hír. Ilyenkor arra azért érdemes figyelni, hogy lehetőleg azokat a fiatalokat hívjuk, akikre hallgatnak a többiek. Ők tudnak divatot csinálni ugyanis, ha ők járnak, nem lesz probléma a létszámmal és a tagsággal.

–        A nagyobb léptékű városokban többet kell dolgozni. A legeredményesebb az iskolában szervezni az éjszakai pingpongot, mert oda úgyis bejárnak a gyerekek, és ha van ott asztal, egészen biztos, hogy minden biztatás nélkül is elkezdenek ütögetni.

–        Ha be kell hozni a gyerekeket, sokszor az is rengeteget ér, ha a klubvezetők jól kivilágítva elkezdenek pingpongozni, az unatkozó fiatalokat ez vonzza. És ha már betévedt valaki, meg lehet kérdezni, hogy akar-e játszani.

–        Hasznos lehet, ha egyszerűen kiplakátoljuk az időpontot és a helyszínt, valamint további lehetőség, ha ennek a nagyobb plakátnak kicsinyített változatát szétszórjuk az iskolákban.

–        Ha bármilyen városi rendezvényt szerveznek, arra érdemes kitelepülni. A helyszínen egy pingpongasztalt állítsunk fel, és jó, ha szórólapokat és ajándékokat is visz a helyi szervezet. Pingpongozni mindenki szeret, jönni fognak a nézelődők, és akiről úgy gondolja a vezető, hogy helye lenne a klubban, könnyen meghívhatja. Ennek a kitelepülésnek a helyi potentátokkal való kapcsolatápolásban is nagy szerepe lehet.

–        Nem lehet túlértékelni a világhálót, bár a mi célcsoportunk egy része szegény, ezért nem fér hozzá. Ám a fiatalok között ez ma már nem lehet több 20 százaléknál. Nem elég a honlap, jelen kell lenni a közösségi portálokon, videókat kell feltölteni, stb. legegyszerűbb erre megkérni néhány lelkes fiatal pingpongozót, biztosan jobban megoldják, mint a klubvezetők.

 

Fiatalok megtartása

–        Ez tkp. nem marketing feladat, hanem maga a program, ezért erről csak röviden írok. Minden klub kifullad időnként, pl. azért, mert kinőnek a törzstagok és nem jönnek újak.

–        Ilyenkor törekedni kell új fiatalok felkutatására és a klubba bekapcsolásába, az előző pontban leírtak szerint.

–        Ha nem ez a probléma, hanem csak leül az egész, a klubban eltöltött tevékenységen kell változtatni. Minden alkalommal versenyezni kell, nem elég, ha ütögetnek a gyerekek. Sokan szeretnek versenyezni, a rendszeres versenyeknek megtartó hatása is van. (Azokon a helyszíneken, ahol nem sporthoz értő szakember a klubvezető, nem mindig szervezik meg, sokszor csak pötyögnek az oda betévedők.)

–        Az is változatosságot visz az éjszakába, ha a régióban működő többi klubot meglátogatjuk a fiatalokkal. Itt új ismeretségek és új megmérettetés várja őket.

–        Megoldás lehet az is, ha lányokat szoktatunk be, ők viszont kevésbé szeretik a megmérettetést, ha beállítunk egy szabad asztalt ilyenkor, amelyiken nincs verseny, annak örülni szoktak.

–        Országos tendenciának tűnik, hogy sokkal inkább megmaradnak a fiatalok, amennyiben családjuk is tud a programról, esetleg időnként részt is vesz abban, ezért javasoljuk családi programok, versenyek szervezését.

–        Logós pólók, dzsekik, sapkák, pingpongütők ajándékozása pl. tombola keretében vagy győzteseknek, amik az összetartozás érzésék keltik a gyerekekben

–        klubon kívüli programok szervezése, pl.: tábor, kirándulások

 

 

 

Potenciális támogatók megszólítása

 

Igen fontos helyi szinten is tájékoztatni az önkormányzatokat, megnyerni a polgármestereket, iskolákat, képviselőket. Ez az egyik legfontosabb feladat a klub életében, hiszen a helyi döntéshozók felvirágoztathatnak és be is zárathatnak egy-egy klubot. Annak, hogy hogyan szólítsuk meg ezeket a fontos embereket, elég pontos koreográfiája alakult ki.

  • Valamilyen alkalommal mutatkozzunk be, mondjuk el, hogy mi ez a klub tulajdonképpen
  • Fontosabb rendezvényekre hívjuk meg őket és kérjük fel megnyitó beszédre vagy a díjak átasására, különösen, ha a helyi sajtó is eljött
  • Ha valahol nyilatkozunk, ne felejtsük el megemlíteni őket, mint támogatókat
  • Feltétlenül lepjük meg őket is valamilyen logós ajándéktárggyal
  • Minden Hírpongot el kell küldeni minden fontos embernek. Még ha nem is olvassák el, emlékezteti őket arra, hogy létezik a klub, és azt is látják, hogy nem csak az ő településükön, hanem sok helyen.
  • Figyelni kell arra, hogy a klub „látsszon” a településen. Ha bármilyen rendezvényt szerveznek, érdemes kivonulni egy pingpongasztallal, és lehetőséget teremteni a játékra.
  • Sokan szeretnek pingpongozni. Ha a döntéshozók között is van ilyen, invitáljuk meg, nem baj, ha rendszeresen ott játszik nálunk. (A szentendrei klubba éveken keresztül az egyik országgyűlési képviselő járt le a fiával. Ennek következtében, ahol tudott, támogatta is a klubot.)
  • A helyi sajtóban érdemes jelen lenni. Erre akkor van a legnagyobb esély, ha elvégezzük a munkát az újságírók helyett. Meg kell írni a cikket és mellékelni a fotókat. Mindenki szeret ugyanis a könnyebb ellenállás irányába elmenni.
  • A világháló!!! Érdemes egy vagy több közösségi oldalon baráti társaságot építeni a helyi klub köré, ahol a fontos emberek láthatják, hogy ki mindenki van benne. Az oldalon legalább kéthetente jó közzétenni valami hírt, hogy állandóan eszébe juttassuk mindenkinek, hogy létezünk.

 

Ezeknek a tanácsoknak a nagy része szervezés és munka kérdése, nem pénzigényes. (Az egyetlen kivétel a logós tárgyak, melyeket le lehet gyártatni pályázati pénzből, de alapvetően ez az egyesület központjának a feladata, ugyanúgy, ahogyan a plakátok elkészíttetése is.) Az persze igaz, hogy mindennek a szervezése, kézben tartása elég sok elfoglaltságot ad, és ha valahol egyedül dolgozik egy klubvezető, szinte biztos, hogy nem jut mindenre ideje. Viszont sok helyre járnak olyan fiatalok, akik segíthetnek, mert értenek hozzá, vagy kismamák esetleg mozgássérült emberek, akik örülnek, ha tehetnek valami hasznosat.  (Az a javaslatom, hogy a döntéshozóknak szóló üzeneteket nézze át valaki, aki ért a helyesíráshoz. A kínos hibák ugyanis minden addigi igyekezetet lenulláznak, de legalábbis megkérdőjeleznek.)

 

Az egyesület központjának feladatai

A Magyarországi Éjszakai Sportbajnokságok Egyesületének marketing szempontból az az elsődleges feladata, hogy „eladja” önmagát és a klubokat, ismertté tegye az egész mozgalmat, sokféle módon segítse a tagokat, továbbá, hogy összehangolja a sokszínű mozgalmat, hogy az egységes külsővel jelenjen meg a külvilág felé, akár cigány klubról, akár gazdag úri gyerekek éjszakai szórakozásáról van szó.

 

– Fontos az egységes megjelenés, hiszen így azonosítható be egy-egy szervezet. Ennek érdekében a központ feladata, hogy megtervezze, megterveztesse az arculatot, a megfelelő logót és egy grafikussal kidolgoztassa azt a grafikai elemet, amely minden Holdsugárhoz kapcsolódó tárgyon, rendezvényen, honlapon, plakáton szerepel, de amelyik mellett a klubok saját jellege is megjelenhet. (A logónk megvan, mindenki ismeri is, a teljesség kedvéért írtam ide.)

  • A fenti okokból a központ feladata a plakátok elkészíttetése,
  • valamint a közösséget, együvé tartozást kifejező tárgyak legyártatása is. Logós, holdsugaras pólók, dzsekik, tollak, ütők stb.
  • Az egyesület újságját, a Hírpongot eddig is a központ szerkesztette. A terjesztés is fontos feladat, hiszen a helyi és országos döntéshozók egy évente többször megjelenő viszonylag profi újságból tájékozódhatnak rólunk, és így évente többször felhívjuk a figyelmüket a létezésünkre.
  • Az újság terjesztése van olyan fontos feladat, hogy ne a klubok végezzék. Létre kell hozni egy adatbázist, amiben az összes helyszín polgármestere, iskolaigazgatója, esetleg egyházi emberek stb, (akit a klubok gondolnak), településenként 5-10 ember, valamint politikusok, újságírók, kormányzati tényezők, megyei, térségi emberek stb. szerepeljenek.
  • A honlap gondozása is a központ feladata. A honlap az egyik legfontosabb megmutatkozási lehetőségünk, nem lehet túlértékelni, annyira fontos. Ez az az ablak, melyen keresztül az ismeretlenek és a külföldiek megnéznek bennünket, itt szereznek benyomást rólunk. Részletesen most nem térek ki arra, hogy milyen elemeket kell tartalmaznia, csupán néhány fontos szempontot említek. Rögtön a főoldalon derüljön ki, hogy mi ez tulajdonképpen, lehetőleg angolul is, mert meglepő, de mégis igaz, hogy a látogatók többsége idegen, elsősorban nem az egyesületi tagok nézegetik. Fontos az is, hogy ne legyen rendetlenség, ahol képhely van, ott kép is legyen, és a régi, használhatatlan adatok kerüljenek le.
  • Jelen kell lenni a közösségi oldalakon, és folyamatosan gondozni is kell a jelenlétet. (Barátokat bejelölni, híreket generálni, képeket feltölteni stb.)
  • A legeslegfontosabb feladata az egyesület központjának a kapcsolatépítés. Mivel erről a helyi potentátok megnyerése pont alatt elég sokat írtam, most nem bontom ki részletesen. Nagyjából ugyanazt kell tenni, országos szinten. Rendezvényekre meghívni, méltatni a nyújtott segítséget, pingpongozási lehetőséget felajánlani, megnyitó beszédekre és díjátadásokra felkérni a fontos támogatókat, rendszeresen kell újságot küldeni nekik és barátnak hívni a közösségi oldalakon.
  • A központ feladata a nagy rendezvények és road show-k megszervezése
  • továbbá azt is ki kell találnia, hogy mitől lesz ez „durranás”, érdekes a sajtónak.

 

 

Általános bölcsességek

Most néhány olyan általános tudnivaló, melyeket mindenki, aki bármilyen marketingtevékenységbe kezd, nem árt, ha szem előtt tart.

  • Szájreklám: ingyenes és mindennél hatékonyabb. A fogyasztókat 50%-kal nagyobb mértékben befolyásolja, ha ismerősük ajánl valamit, mint a televíziós és rádióreklámok. Szájreklámnak minősül az is, ami a fórumokon, blogokon, közösségi falakon stb. történik. Egy tanulmány szerint az információk ezen a módon még a reklámkerülőket is elég jó hatásfokkal éri el, 25%-kal gyakrabban reagálnak fogyasztók által generált reklámüzenetekre például az internetes csevegő oldalakon, fórumokon és blogokban. A tinédzserek csaknem 30%-a aktívan részt vesz reklámüzenetek továbbításában. Szájreklámot két módon indíthatunk: a neten és sms-ben, vagy a hagyományos módon, egyszerűen beszélgetni kell. Felmérhetetlen reklámértéke van a barátságos, jó humorú embereknek.
  • Mosoly: ilyen egyszerű dolgokon múlik egy-egy egyesület sikere. Mosolyogni kell és kedvesnek lenni, nem pedig határozottnak és fontosnak.
  • Vírusmarketing: ez is olcsón megúszható és elég hatékony módszer, alapvetően egy jó ötlet kell hozzá. Lényege, hogy valami olyan meghökkentő dolgot kell kitalálni, ami hirtelen sok embert kezd el érdekelni. Ez bármi lehet. Az egyik vírusmarketinggel foglalkozó cég pl. egyszer legyártatott 1000 pénztárcát, beletett egy telefonszámot, ráírta magyarul, hogy ez Mick Jager száma, és várta, hogy mi történik. Az 1000 pénztárcára több mint 10 ezer hívás érkezett. (A számon egyébként egy üzenetrögzítő egy filmsorozatról szóló reklámüzenetet mondott el.) De a neten terjedő lánclevél is lehet vírusmarketing, olyan vonzóvá kell tenni, hogy sokan továbbküldjék.
  • Hírcsinálás: nem szép szó, de a lényeget kifejezi. Ha nincs arra pénze egy szervezetnek, hogy fizetett hirdetésekkel bekerüljön a médiába, a vírusmarketinghez hasonlatosan valami olyan meglepő dolgot kell kitalálnia, ami önmagában érdekes, és ettől hírértékűvé válik. Nem olyan nagyon nehéz bekerülni a sajtóba, hiszen az újságok, tv-k, rádiók nap mint nap megjelennek, látszanak, szólnak, az újságírók pedig megállás nélkül etetik ezt a folyamatot, ezért folyton új és még újabb hírek után kutatnak. El kell érni egy-egy eseménnyel, rendezvénnyel a sajtó ingerküszöbét, és hatalmas ingyenes reklámot kapunk cserébe. A MÉSE erre leginkább a színes hírek műfajában lehet képes, a tevékenység lényegéből fakadóan. Írok néhány példát saját történetünkből:
    Zseniális volt a csömöriek ötlete, hogy napi 25 órán keresztül pingpongoznak a szökőnapon.
    2. Szintén durrant, amikor éjszakai pingpongot rendeztünk a műjégpályán, ahol ráadásul hírességek is felléptek.
    3. Hasonló meggondolásból játszottunk egy szombat éjszaka az állatkertben.
    4. Kicsit falsul sült el, de nagy médiamegjelenést kapott, amikor az egyik bank több zsák pingponglabdát adott nekünk.
  • Sajtótájékozató szervezése: ha egy szervezet meg akar jelenni, nyilván szeretné mozgósítani az újságírókat. Először is kell egy téma, valami mondanivalónak lennie kell. Pl. ilyen lehet bármi, amit a Hírcsinálás címszó alatt írtam. Az újságírók csak azért, mert hívjuk őket, mert mi szeretnénk megjelenni valahol, nem fognak eljönni, kizárólag akkor mozdulnak, ha van olyan súlyú a dolog, hogy megéri írni róla. (Rengeteg szervezet kínlódik azzal, hogy nyert valamilyen uniós pályázatot, kötelező erről hírt adni, kiküldenek e-mailben vagy postán egy csomó meghívót, és senki nem megy el a tájékoztatóra. Ha egy pillanatra a másik fejével gondolkodunk, azonnal érthető, hogy miért. Senki nem olvas egy hírt mondjuk arról, hogy X. település pénzt nyert az óvoda felújítására. Mi ebben az érdekes?)
    Le kell számolni azzal a régi hiedelemmel, hogy akkor sikeres egy tájékoztató, ha sokan eljönnek. Nem, a tájékoztató akkor sikeres, ha sok helyen megjelenünk. Ám az írott sajtó, de még a rádiók is kényelmesebben dolgoznak a távolból, minek töltenék az időt azzal, hogy utaznak, mikor telefonálhatnak is? Egyedül a tévéknek kell jelen lenni, a képek miatt. A másik alaptétel, hogy mindenki lusta, ha tehát elvégezzük a munkát az újságírók helyett, jóval nagyobb az esély a megjelenésre, mintha elvárjuk, hogy ők írjanak. Ezt minden sajtókampányokkal foglalkozó munkatárs tudja, ezért az a gyakorlat alakult ki, hogy a sajtótájékoztató előtt kb. másfél-két héttel kiküldenek egy meghívót (időpont, helyszín, téma, kik tartják, miről beszélnek és az összes elérhetőségük a rádiók és tévék miatt), és rengeteg embert telefonon is fölhívnak, hogy megkapták-e, jönnek-e. Két nappal a tájékoztató előtt ezt megismétlik, emlékeztetőül. Ekkor már írnak egy rövid hírt is, amit az MTI-nek is továbbítanak (Az MTI ingyen fogadja a civil híreket, a honlapján minden információ megtalálható). A sajtótájékoztató után közvetlenül pedig mindenkinek, akivel levelezett vagy/és telefonált a kommunikációval foglalkozó kolléga, el kell küldeni egy már előre megírt teljes cikket fotókkal együtt, amit egy-az egyben meg lehet jelentetni. Ebben az esetben van rá esély, hogy 5-10 országos és az összes helyi médium hírt adjon az eseményrőll.
    Fel szokott merülni, hogy mit illik felszolgálni a tájékoztatókon. Nincs szükség rongyrázásra, nem is szokás. Kávé, tea, üdítők, ásványvíz, sós és édes aprósütemény – ennyi tökéletes. (De a MÉSE nyugodtan adhat ízelítőt abból, amit éjszakánként a fiataloknak is ad, parizeres kenyér napközis teával, csak akkor erre fel kell hívni erre a figyelmet.)
  • Hogyan hat a reklám? Szociálpszichológusok végeztek egy kísérletet, ami azóta a reklám egyik alapvetésének számít. Lényege, hogy olyan gyorsan, hogy nem jegyezhették meg, arcokat mutattak a vizsgálati személyeknek, aztán a már gyors egymásutánban bemutatott arcokat újakkal keverték, és megkérdezték őket, hogy ki a szimpatikus. Meggyőző többséggel azokat találták rokonszenvesnek az emberek, akik ismerősök voltak, akiket már láttak az első sorozatban. Így hat a reklám, és ezért kell jelen lenni. Ha segítséget vagy pénzt kérünk, akkor fontos, hogy a döntéshozó valahonnan ismerjen minket, mert jóval nagyobb eséllyel lesz jóindulatú irányunkba.
  • Milyen a jó szöveg? Mármint milyen a reklám szempontjából jó szöveg? Nagyon könnyű leírni, de nagyon nehéz kitalálni ilyet. Frappáns, rövid, könnyen megjegyezhető és kifejező. A Holdsugárnak van egy ilyen szlogenje: Pörögj velünk. De a megállapítás akkor is igaz, ha hírt kell írni. A jó hír érdekes felütéssel kezdőik, röviden összefoglalja a lényeget és az unalmas, de szükséges információkat elrejti a végén mondjuk.
  • A jó kép mindennél többet ér. Sajnos, így van. Bármennyi szövegnél többet mond egy jól megválasztott kép. Ezt plakátok, kiadványok készítésekor szem előtt kell tartani.

 

 

Összegzés

Mindannak a megvalósítása, amit leírtam, valószínűleg egy marketinges alkalmazott teljes munkaidejét kiteszi, és még egyéb szakembereket is kell dolgoztatnia. Természetes, hogy egy-egy klub a stratégia összes elemét nem valósíthatja meg. Mégis, jó, ha tudatosan tervezik az egyesületek a megjelenésüket, mert hosszú távon beválik. Ahhoz, hogy ki-ki eldöntse, mit szeretne kiválasztani a lehetőségek közül, először azt kell végiggondolnia, hogy mi az, amit a legolcsóbban meg tud valósítani, mi az, ami tulajdonképpen rendelkezésére áll, csak még nem gondolt rá. Ez a dolgozat csupán a lehetőségek tárháza, hogy senki ne menjen el egy olyan megoldás mellett, amit könnyedén tudna alkalmazni.
Azt is tudomásul kell venni, hogy nem ért mindenki mindenhez. Van, amihez szakember kell. Az arculatot pl. csak grafikus tudja megtervezni, és weblapot sem tud bárki készíteni. Valahogy persze igen, de az olcsó és gagyi megoldások hosszú távon nem fizetődnek ki.

 

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy mindenek fölött a személyes ismeretség, a kapcsolat a legfontosabb. Még a régi demokráciákban is a személyes ajánlás a legeredményesebb reklám, hát még Magyarországon, ahol amúgy is szinte minden ismeretségi alapon működik.

Sok sikert mindenkinek, remélem, hasznotokra válik ez a kis munka, nem pedig elriaszt.

 

 

Holdsugár vagy MÉSE? (Magyarországi Éjféli Sportbajnokságok Egyesülete)

 

Vajon melyik a könnyebben megjegyezhető kifejezés? Melyik az, amelyik hangulati tartalmat hordoz és valamennyire kifejezi a tevékenységünket? Szerintem a Holdsugár. A MÉSÉ-ről esetleg a mese jut az emberek eszébe, meg az, hogy nem jelent semmit. A Holdsugár szép szó, és utal az éjszakára. Annak idején, amikor az egyesület létrejött, a névválasztást semmilyen megfontolás nem befolyásolta, arról volt csak szó, hogy fedje a tevékenységet. A Magyarországi Éjféli Sportbajnokságok Egyesülete ezt a feladatát maradéktalanul teljesíti is. Aztán, ahogyan a szervezet egyre ismertebbé vált, egyre több újság írt rólunk, egyre több riporter nyelve tört bele a nevünkbe, és egyre több bonyolult körülírást kezdtek el használni, amikor az éjszakai sportról volt szó. Az első Orbán kormány (1998-2002) alatt az Ifjúsági- és Sportminisztérium felkarolta az egyesületünket, és többek között megterveztek és gyártottak nekünk egy kis leporelló alakú ismertetőt. Ott, akkor a minisztérium valamelyik kommunikátora döntött úgy, hogy ezzel a névvel, hogy MÉSE, nem lehet megjelenni és adta a kis kiadványnak a Holdsugár címet. A név bevált, a sajtó munkatársai ma is sokkal szívesebben használják, mint a folyamatos magyarázatra szoruló MÉSE-t. Az egyesület tagszervezetei viszont pont ellenkezőleg, szívesebben veszik a mások számára értelmezhetetlen mozaikszót. A válasz a kérdésre, hogy Holdsugár vagy MÉSE tehát az, hogy mindkettő. Attól függ, hogy hol vagyunk, kihez beszélünk és mit akarunk.

 

 

Dr Faragó Sándor

Méltatlan lenne Sanyi/Doki emlékéhez, ha nem írnék arról, hogy ő milyen tökéletesen alkalmazta a népszerűsítés összes elemét, minden háttértudás nélkül, ösztönösen tudta, hogy kell ezt csinálni.

Kezdettől fogva nagy súlyt fektetett rá, hogy ismert és fontos emberek a Holdsugár vonzáskörébe kerüljenek, és külön figyelt arra is, nehogy valamelyik politikai oldal kisajátítsa az ő mozgalmát. Büszke volt arra, hogy minden kormány támogatta a MÉSÉ-t, arra, hogy sok politikus mellé állt, és arra is, hogy egyházi emberek és hírességek is felsorakoztak mellette. Figyelt rá, hogy ezekkel az emberekkel tartsa a kapcsolatot, sokat levelezett velük.

Rendszeresen megjelent a sajtóban, az újságírók szerették, mert érdekes volt, hogy egy orvos pingpongozik, hogy mást akar, és hogy ezt a mást éppen éjszaka teszi. De nem csak ezért szerették. Kedvelték fanyar, időnként kimondottan groteszk, fekete humorát, és lehetett rá számítani. Nem volt nagyképű, nem kérette magát, amikor szükséges volt, ment, újságírói szemmel megbízhatóan lehetett rá építeni. És ami talán a legfontosabb, nagyon tudott bánni az emberekkel. Született képessége volt arra, hogy másokat maga mellé állítson, és el tudta érni, hogy idegen emberek egyszerűen részt akartak venni abban, amiben ő is ott volt.

Hitt abban, amit csinált, és ez érződött miden szaván. Tudta, hogy a panaszkodás mindenre rányomja a lehangoltság bélyegét, ezért tudatosan odafigyelt arra, hogy mindig csak jókat mondjon. A Holdsugár az ő olvasatában mindig sikeres volt, Európa és a világ legjobb programja, amit példaként szolgál másoknak is.

Tulajdonképpen ezt kellene utánoznunk. Őszintén remélem, hogy az éjszakai sport még sokáig működik majd, és azt is, hogy a mozgalom népszerűsítésében legalább fele annyira jók leszünk, mint ő volt.

 

 

 

 

Advertisements